2014. május 2., péntek

2. rész

     Mikor megláttam milyen kép van a szórólapon örömömben elkezdtem ugrálni, persze elolvasni nem tudtam ezért megkértem nagyit olvassa fel nekem.
A következő volt, rá írva:

     ,, Felhívás!!
Ha Majuko tánc iskolájába jártál akkor gyere el újra egy utolsó táncra amit mellesleg leadnak a  helyi Tv-nél. Remélem mind eljösztök. Várlak titeket.''

     Már nagyit húztam haza felé, hogy megmutassam anyának a szórólapot. Berontottam a konyhába ahol csinálta a vacsorát.
-Anya! Anya! Nézd mi ragadt a cipőm talpára.-széles mosollyal az arcomon mutattam neki a szórólapot.
-Ha megint rágóba léptél akkor takarítsd le magadnak.-nem is nézett a lapra egyből rávágta mert, általában mindig ha belelépek valamibe mindig megmutatom neki.
-Most nem rágóba léptem.Hanem egy szórólap ragadt a talpamra. -még nagyobb mosollyal az arcomon nyomtam a kezébe a szórólapot.
-Hah! Ma felhívott Majuko és mondta , hogy egy utolsó fellépésre még elkel menned de, ha nem akarsz akkor nem kell menned.
-Még szép, hogy akarok menni legalább megint találkozhatok Lukával és Gumival. - bátran kijelentettem mint, egy felnőtt, hogy én igenis elmegyek az utolsó fellépésre. Anya röhögött egy jót aztán a gyomrom korgása szakította félbe a röhögését.
-Ahogy hallom ideje lesz lassan vacsorázni. - leültünk vacsorázni, utána megfürdetett anya és lefektetett  de, nem nagyon tudtam aludni mert, arra gondoltam, hogy újra találkozok Lukával és Gumival de, aztán lassacskán elaludtam.
     Reggel felkeltem az első dolgom az volt, hogy felvettem a fellépő ruhám és lementem reggelizni. Anya megcsinálta a hajam és elindultunk a fellépésre.Beértünk a stúdióba és annyira boldog voltam, hogy elájultam, mikor magamhoz tértem a többiek ott álltak felettem.
-Jól vagyok! Csak túlságosan is boldog vagyok. - mindenkinek mosoly fakadt az arcára, hogy jól vagyok, aztán megláttam három fontos személyt Meikot, Lukát és Gumit ők is észrevettek és nagy mosollyal az arcunkon elindultunk egymás felé.
Megöleltük egymást aztán beszélgetni kezdtünk de, megszakította a beszélgetésünket Majuko mert, elmondta melyik tánccal kezdünk.
     A NyanNyan csapat volt az első a Levan Polkát adtuk elő Majukoval és egy lánnyal aki a csapat tagja volt, de sose jött elegy próbára se csak mikor ezt, tanultuk.
Másodiknak a Kezdő csoport lépet fel és ők a Love and Joyt adták elő. Sok mindent nem tudok róluk mert, azt hittem eddig, hogy csak két csoport van de, kiderült hogy mégsem.
Harmadiknak a Haladó csoport nevük nincs de, három gimis lányból áll akik énekelnek és táncolnak .Nem tudom mit adtak elő de, nagyon tetszett.
Végül volt, egy közös produkció amin a Kiremakirét adtuk elő.Ez a kedvenc táncom csak Majuko sose engedte meg , hogy elő adjuk.
Nagyon élveztem az utolsó fellépést de, a végét már nem mert, elkellet válnunk egymástól.
     Egy hét telt el a fellépésünk óta de, még kicsit szomorú voltam, hogy eltereljem a gondolataimat kimentem a kertbe játszani és láttam, hogy a szomszéd háznál megáll egy költöztető kocsi. Egy óra múlva elment a költöztető és jött egy másik kocsi amiből Gumi szállt ki és a szülei. Először nem hittem a szememnek de, oda rohantam és megöleltem és ő is engem. Egymásra néztünk és röhögtünk egy jót. Beszélgetünk és elmondta azért költöztek el mert, a mamája meg betegedett és nem bírta a városi levegőt ezért kipróbáljuk milyen a falusi élet ahol nincs városi nyüzsgés és nem szenyezet a levegő legalábbis a papája ezt, mondta neki.
     Már lassan sötétedett és Gumi nem akart elmenni mellőlem pedig a szomszédban lakott, ezért megkérdeztük a szüleinket, hogy ott aludhat-e nálunk Gumi és szerencsére megengedték.Éjfélig fent voltunk és mindenféle hülyeségről beszélgetünk és a táncról de, mi is elfáradunk egyszer és hallottuk, hogy anya jön be gyorsan a fejünkre húztuk a takarót és abban a pillanatban elaludtunk.